Hiába a tél, a hideg, a mindenhol felbukkanó felszólítás a „bekuckózásra”, januárban-februárban bizony irtó sok dolga van a HR csapatnak. Ki kell küldeni a tavalyi adóvisszatérítéses doksikat (tax return documents), az adóbevallásokat (tax declaration forms), a pótszabadságokat igénylő formanyomtatványokat (extra vacation request forms), az idei évre szóló adókedvezmény-igénylő papírokat (tax-benefit declaration forms), várni, hogy ezek mind aztán vissza is érkezzenek, továbbítani a megfelelő helyre. Mindeközben pedig aktívan tervezni az adott évben esedékes vállalati képzéseket (trainings).

 

Mivel minden cég más és más, ezért a tréningekkel kapcsolatos igényeik is nagyon különbözőek lehetnek. Ráadásul az sem mindegy, hogy mennyit tud rászánni a vállalat az ilyen-olyan képzésekre. El kell dönteni, hogy külső partnerre bízzák a tréning lebonyolítását vagy inkább belső emberre – ez legtöbbször a munkakörhöz szorosabban kapcsolódó képzésekre jellemző. Anno én is körbehakniztam az egész SSC-t egy ügyfélszolgálatos trükkökről szóló prezentációval. Good old times!

Nézzünk körbe kicsit, milyen jellegű tréningeket ajánlhatnak a cégek a munkatársaknak[1]. Gyakori a soft skill tréning, vagyis olyan kommunikációs, szociális készségek, kompetenciák és személyes tulajdonságok (personal characteristics) fejlesztése, melyek által a munkavállaló könnyebben és hatékonyabban kommunikál akár a kollégákkal, akár külső ügyfelekkel. Léteznek általános kommunikációs tréningek, vagy fókuszálhat a képzés a személyes interakciók egy-egy konkrét aspektusára (hatékony e-mail írás; sales-es továbbképzés; asszertív kommunikáció, stb.). A vállalat nemzetközi érintettségétől függően bekerülhet a repertoárba a nemzetközi kommunikáció is, hiszen nagyon nem mindegy, hogyan folytatunk le egy tárgyalást távol-keleti, közel-keleti vagy éppen amerikai ügyfeleinkkel. Ami egyes kultúrákban teljesen elfogadott és mindennapos, az máshol teljes felháborodást válthat ki, a munkavállaló pedig nem feltétlenül van tisztában ezekkel a nüanszokkal, hacsak nem kifejezetten ilyesmit tanult az egyetemen[2]. Vannak célzottan a konfliktusmegoldással (conflict-solving) foglalkozó képzések, ezek közül én azokat tartom a leghatékonyabbnak (most efficient), ahol nemcsak a száraz elméletet tanítják, hanem szituációs gyakorlatokon keresztül elemzik, és oldják meg a legkülönfélébb helyzeteket. Ide sorolnám én még az időbeosztással, priorizálással kapcsolatos kurzusokat is (time-management; priorisation). A hatékonyabb időfelhasználás eredményeképpen kevesebb a stressz, egy nyugodtabb munkavállaló pedig könnyebben veszi fel a kesztyűt a kiélezett helyzetekben (in tense situations). A nagyon profi vállalatoknál a burnout megelőzését célzó tréningeket is tartanak, nagyszerű lenne, ha az ilyen kurzusok sokak számára elérhetővé válnának.

 

Időről időre meghirdetnek a munka elvégzéséhez szükséges szoftverekkel kapcsolatos kurzusokat is. Engem ugyan az Excel tréning a harmadik órában elvesztett – nem is tudom, miből gondoltam, hogy valaha meghaladhatom az „Fkeres” szintet –, de a saját szememmel láttam olyanokat, akik nem csak ezt, de még az Access használatát is elsajátították. Mostanra persze bővült a kínálat: az Excel használók előtt nyitva a Power Query, a Power BI és egyéb adatfeldolgozással foglalkozó platformok, szoftverek. Az idei év legnagyobb durranása (big thing, big deal, a blast, the shit) persze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzések lesznek. Akárhogy is nézzük, az AI mostanra megkerülhetetlen eszközzé vált a kezünkben, aminek széleskörű felhasználhatósága vitathatatlan (undebatable). Kényes e-mailt kell írni? AI! Vágni kell a prezentációból? AI! Gyorsan kellene rendszerezni az adatokat? AI! Hogyan kellene elindulni egy nagyobb projekttel? AI! Életvezetési tanács kellene? NEM! Ebben az esetben fordulj a barátaidhoz, vagy szakEMBERhez. De az AI minden másban egyre megbízhatóbb segítség. Tudni kell viszont jól promptolni ezt az eszközt, így aztán egyre több tréning vállalat szervez ebben a témában is tanfolyamokat.

Érdemes még megemlíteni a Six Sigma képzéseket, ami egy strukturált folyamatfejlesztési módszer (process development method), és melynek segítségével a munkavállalók adatorientált statisztikai eszközöket alkalmazva optimalizálhatják az üzleti folyamatokat (to optimise business processes). Egy másik folyamatfejlesztési módszer a Lean, ami a veszteségforrások megszüntetését célozza meg. Ha az ember éppen nem is érzi magában a késztetést ezek elvégzésére, mindenképp érdemes rászánni az energiát, mert egy esetleges munkahelyváltásnál nagyon jól mutatnak az önéletrajzon.

 

Elérkeztünk a minket leginkább érintő tanfolyamokhoz: a nyelvi képzésekhez. Rengeteg cég ajánl a munkavállalóknak ingyenes nyelvtanfolyamokat, és sokan élnek is a felkínálkozó lehetőséggel. Hiszen nyelvet tanulni jó dolog, kinyílik a világ, és az sem elhanyagolható, ha közben az üzleti kommunikációnk is magasabb szintre emelkedik. Én is ezzel a lelkesedéssel vágtam bele anno a német nyelv tanulásába (felelevenítésébe), de a kezdeti lendület hamar megtorpant (the inicial momentum soon came to a hold). Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy milyen az a nyelvtanfolyam. Az EnglishHUB nyelviskolában van pár alapelv, amit követünk – ezek biztosítják a minimális lemorzsolódást, és a hosszú távú megtérülést (return of investment, ROI). Azt valljuk, az igazán hatékony nyelvtanulás csak önkéntes alapon valósulhat meg: nagyon ritkán fordul elő az, hogy valakit a szándéka ellenére elküldenek egy nyelvi képzésre, és ott „evés közben jön meg az étvágya”. Az önként jelentkezők rendelkeznek egy olyan belső motivációval, ami a nehéz időszakokban is „beküldi őket” az angolórára és aktív részvételre ösztönzi őket. Ezt a motivációt támogatjuk mi azzal, hogy a tananyagunk nem általános: specifikusan nézzük át a csoportot foglalkoztató témákat, szituációkat, kifejezéseket. Kérésre módosítjuk az óratervet, rugalmasan reagálunk az új helyzetekre. Az „alapanyagot” a tanulók „hozzák”: szerződések, prezentációk, e-mailek… ami számukra az adott pillanatban fontos. Természetesen oktatunk általános üzleti angolt is, de prioritásunk, hogy olyan tudást adjunk át, amelyet a hallgatóink azonnal használni tudnak az üzleti kommunikációjukban. Ezáltal nő az önbizalmuk, és még szívesebben jönnek majd az órákra.

Hisszük azt, hogy a nyelvóra nem a munkaidő utáni „bónusz”. Nyolc óra irodai tevékenység után a kolléga már egyrészt fáradt, másrészt fejben már félig otthon van, de legalábbis a nagybevásárlást intézi – gyakorlatilag 30%-kal alacsonyabb a hatékonysága egy délután 17:00-kor kezdődő nyelvórának. Ezért napközben tartjuk óráinkat, hogy mindenki kipihenten tudjon részt venni. Alkalmainkon elengedhetetlen a jó hangulat, a felszabadult környezet. Így az emberek szívesen járnak, sokszor alig várják, hogy végre velünk tanulhassanak. Ez a hosszú távú fejlődés egyik kulcsa (a key for long-term development), enélkül nyögvenyelőssé válik minden, míg végül a tanulás elsikkad. Pozitív energiákat kell vinni egy átlagos munkanapba, nem pedig egy plusz nyűgöt beleszervezni.

 

Nyelvi óráknál nagyon fontos a hatékonyság szempontjából a csoportlétszám. A legnehezebb a beszédkészséget elsajátítani, az pedig nem megy másként, csak ha elég idő jut arra, hogy a hallgató próbálkozhasson. Beszédfókuszú órákat tartunk, ahol végig angolul folyik az oktatás, középfok felett pedig anyanyelvi oktatóink nyújtanak garanciát az angol nyelv kizárólagos használatára. Nálunk egy csoportban legfeljebb négy fő tanulhat együtt, így biztosítjuk azt, hogy mindenki szóhoz jusson. A hosszú távú elköteleződés elengedhetetlen. Egy három-négy hónapos angoltanfolyam nem fog egyetlen cég életében sem minőségi változásokat előidézni. A sikerhez minden partnertől erre az elhivatottságra van szükség: a cégtől, a résztvevőktől és természetesen az EnglishHUBtól is. Amennyiben választható juttatásként szerepel az angol tanfolyam a portfólióban, heti egy órában is tartunk képzéseket. Ugyanakkor, ha az angol nyelv aktív használatára van szükség a cégben, akkor a heti legalább két óra biztosítja az igazán hatékony előrehaladást.

Erre hajt mindenki: a hatékonyságra, a megtérülésre. A HR csapatnak a tréningekre fordítható összegek mellett azt is meg kell vizsgálnia: mennyien csatlakoztak egy-egy képzéshez és végezték is el azt, valamint, hogy az adott tréning következtében hány munkavállalónak nyílt lehetősége akár egy másik munkakörben kipróbálnia magát, akár feljebb lépni a ranglétrán. Egy biztos: a mai, dinamikusan változó munkakörnyezetben felelősségteljes döntéseket kíván a képzéseket szervező csapattól a „training-menu” összeállítása. Mi pedig, az élethosszig tartó tanulás (life-long learning) lelkes híveiként arra biztatunk mindenkit: éljen a felkínált lehetőségekkel, sajátítson el új készségeket, ismerjen meg új szoftvereket, platformokat, és mindenképpen tanuljon nyelveket!

[1] A téma tágassága miatt sajnos kizárt, hogy minden képzésre kitérjünk. Megértéseteket köszönjük!

[2] Pár év elmélet amúgy is csak az alapokat fekteti le, és az igazi tudás a gyakorlatban fog kiforrni.